Gyógyuló

Vigyázat! Könnyen ráfázhat az ilyen orrcseppre

Egyre több patika árengedménnyel próbál megszabadulni a lejárat közeli orvosságoktól. Ezek a gyógyszertári akciók jót tesznek a pénztárcánknak, ám az egészségünkre károsak lehetnek!

„Úgy kellett nekem ez az orrspray, mint a levegő. Szó szerint. Miután a harmadik éjszakát szuszogtam, hörögtem át, döntöttem: gyógyszerellenes elveimet feladva hallgatok a reklámok hívó szavára és megveszem. Messiásként néztem a frissen vásárolt dobozra, alig vártam, hogy végre kipróbálhassam a Megváltónak hitt csodaszert. Otthon vettem csak észre, hogy a doboz alján elmosódott szavatossági idő alapján már csak néhány napig használható. Visszamentem a patikába, ahol – már nemcsak a nátha miatt – elakadtak a szavaim. Értetlenkedve mutatom a orrspray dobozát a gyógyszerésznek. Ő értetlenkedve néz vissza rám. Tényleg nem értette, mi a problémám. Utolsó erőmmel sikerült kinyögni: ez a hét végén lejár. Igen – felelte rezignáltan a patikus, majd – mint valamiféle kegyelemdöfést, hozzátette: ezért adjuk akciósan (1690 helyett 1290 forintért). Egy másik gyógyszertárban megvettem egy Friss orrspray-t. Igaz, teljes áron, de abban a boldog és biztos tudatban, hogy – ha túlélem a mostani náthát – legközelebb is használhatom majd. Akár több év múlva is.”

Egy dühös (és náthás) olvasónktól érkezett levélből idéztük e sorokat, aki egyrészt óvatosságra akarta inteni sorstársait, akik eddig vakon megbíztak a patikákban és a patikusokban, másrészt kíváncsi volt arra, hogy vajon csak ő az ügybuzgó, avagy tényleg porszem került a tökéletesnek hitt gépezetbe.

Utánajártunk. És megdöbbentünk. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a gyógyszertárakban bevált gyakorlat a régi készítmények akciózása. Alapvetően egyetlen dologban van különbség patika és patika között; az, hogy jól látható helyen kiplakátozzák az árengedményt és annak okát, avagy jótékony homály fedi a leértékelést és annak indokát. 

Mint az az egyik belvárosi gyógyszertárban kifüggesztett hirdetésből kiderül, a hamarosan lejáró, akciós termékek között szemcsepp, gyerek vitamin, koleszterinszínt-csökkentő, körömgomba elleni stift és cukorbetegek számára ajánlott készítmény (!) is található. Van olyan, amelyik 30, és van olyan, amelyik 60 darabos, mint ahogy az is tudható, hogy az akcióban szereplő krémek és cseppek sem néhány napra elegendő adagot tartalmaznak.

„Aggályos”. Mindössze így kommentálta először a gyógyszertárak szabályos és törvényes működéséért is felelős Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) illetékese az akciózást. Kitartó faggatózásunknak engedve kifejtette, mit is ért az alatt, hogy „aggályos” az úgymond „közeli lejáratos termékek” leértékelt árusítása. Na jó, a „kifejtés” erős túlzás, a nem túlságosan szószátyár Illetékes annyit mondott: „szabályos, de etikailag kifogásolható”.

Aligha lettünk okosabbak. Annyit azonban kezdtünk sejteni, hogy itt valami nincs rendben. Tovább érdeklődtünk. Találtunk egy gyógyszerészt. A neve elhallgatását kérte, cserében közérthető módon elmagyarázta a lényeget. Ez viszont igencsak „ütősre” sikeredett. Megtudtuk, hogy a lejárati időn belül legfeljebb 5 százalékkal csökkenhet a hatóanyag mértéke, vagyis a készítmény hatása. A lejárati idő után viszont nemcsak a hatás drasztikus csökkenésével kell számolni, hanem azzal is, hogy a lejárt szavatosságú gyógyszer mellékhatásai akár meghatványozódhatnak, sőt, ezek az orvosságok kifejezetten ártalmassá válhatnak. A tabletták és kapszulák esetében (ide tartoznak a vitaminok, avagy a táplálékkiegészítők) a legnagyobb kockázatot a segédanyagok és a bevonatok bomlása jelenti, amely miatt a régi patikaszerek mérgezőek lehetnek. Vannak olyan készítmények (cseppek, oldatok, kenőcsök), amelyek esetében a szavatossági idő elmúltát követően mérgező bomlástermékek (baktériumok, gombák) keletkezhetnek. Megpróbáltuk elképzelni, mit jelenthet ez például egy szemcsepp esetében. Kötőhártya-gyulladást. És ez csak a kezdet…

“Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyógyszer csomagolásán magyar nyelven fel kell tüntetni a lejárati időt (év/hónap). A gyógyszerek lejárati ideje az a felhasználhatósági idő, amelynek végéig kizárólag a minőségi követelményekben rögzített határértékeken belül változva, megőrzi a gyógyszer a fizikai, a kémiai, a mikrobiológiai és biofarmáciai tulajdonságait, vagyis minőségét, hatékonyságát és relatíve ártalmatlanságát

                                                       Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)

No de kanyarodjunk vissza az Illetékes által elmondottakhoz! Nézzük meg közelebbről, mit is jelenthet a gyakorlatban az, hogy szabályos ezeknek a „last minute” orvosságoknak az árusítása, mi több, akcióban való reklámozása? A jelenleg hatályos előírások alapján a patikus akkor jár el az előírásoknak megfelelően, ha úgy expediálja (vagyis kiadja) a készítményt, hogy biztos benne; a Vevő a szavatossági időn belül biztonsággal (nagy eséllyel) el- és felhasználja azt. Ez a szabály konkrétan nem kevesebbet vár a gyógyszerészektől, mint hogy rendre azt feltételezze a Vevőről (betegről), hogy az öngyilkosság sajátos formáját választva, néhány nap alatt beveszi az amúgy két hónapra csomagolt adag vitamint, megissza a teljes üveg hashajtót, avagy egy nagy levegővel gondosan felszippantja mind a tíz milliliternyi orrcseppet. Ha ugyanis mindezt nem feltételezné a patikus, akkor üzembiztosan szabálytalanul járna el…

Úgy tűnik, hatóság és hatóság nem egyformán ítéli meg és el a gyógyszerek szavatossági idejével való operálást. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) egyértelműen fogalmaz: „…Közeli lejáratú, netán már lejárt felhasználhatósági idejű gyógyszer értékesítése esetén a vásárló a lakóhelye, vagy az üzlet címe szerinti, elsőfokú fogyasztóvédelmi hatáskörben eljárni tudó Kormányhivatalhoz élhet bejelentéssel, ugyanis bizonyos esetekben ez a tevékenység tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.”

Ami pedig a gyógyszerész etikát illeti (mert hogy ilyen is van): fő szabály, hogy a jogszerűség és az etikusság korántsem sziámi ikrek, viszonylag jól megvannak önmagukban, egymástól függetlenül is. Jelen esetben tehát attól, mert a patikus „szabályosan” akciózik, még nem jelenti azt, hogy etikusan jár el, amikor a jóhiszemű Kedves Vevőre (betegre) rásózza a hamarosan mérgezővé reinkarnálódó gyógyszert.

És most tegyünk egy kis kitérőt a betegjogok világába! Ideje tisztázni, hogy a gyógyszertár, mint olyan, nem egy hagyományos kereskedelmi egység, hanem – akármilyen furcsa is – egészségügyi szolgáltató, ha úgy tetszik, egészségügyi intézmény. És mivel ez így van, a betegjogok betartása itt is illendő, mi több, kötelezően elvárt.

Hogy mennyire nem vagyunk ezzel tisztában, jól példázza az az összegzés, amely szerint a betegjogokat kivont szablyával védelmező Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz (leánykori nevén OBDK) csak nagyon ritkán érkezett bejelentés vagy panasz gyógyszerészi gondozással összefüggésben. Ez minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy a patikákban soha, semmikor, semmilyen jogsértés nem történik. Az agilis köztisztviselők sejthettek valamit, amikor plakátkampányt indítottak azért, hogy a nép egyszerű gyermeke is tisztában legyen azzal, milyen (beteg)jogokat érvényesíthet a gyógyszertárban.

http://www.ijsz.hu/UserFiles/b3_poster_obdk_gyogyszer_press_0503_clean.pdf

Mindenféle jogászkodás mellőzésével – és a teljesség igénye nélkül – röviden a lényeg: amikor úgy vásárlunk régi készítményt, hogy nem is tudunk a termék „hamarosan lejáró” mivoltáról, bizony több betegjog is nyolc napon túl gyógyuló sérülést kénytelen elszenvedni. A kereskedelmi szempontokat előtérbe helyező patikus kapásból elmulasztja a gyógyszereléssel kapcsolatos tájékoztatást, ezzel pedig a gyógyszerészi gondozással összefüggő jogaink sem bírnak érvényesülni.

És ha még valakiben maradtak kétségek, ajánljuk figyelmébe a Gyógyszerészi Eskü idevonatkozó részét:

„Mi magyar gyógyszerészek az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezzük. A hozzánk fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével nem élünk vissza. (…) Mint a gyógyító munka részesei, ismereteinket csakis embertársaink egészségének védelmére és helyreállítására fordítjuk…”

Tehát Kedves Gyógyulók! Azt tanácsoljuk, hogy változtassanak a gyógyszervásárlási szokásaikon, és ezentúl ne csak a tejföl vagy a párizsi, hanem a hashajtó lejárati dátumát is vizslassák alaposan a vásárlás helyszínén! Lehet, hogy lassúbb, biztos, hogy drágább, de garantáltabb lesz a gyógyulás.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!